Amikor m�g a t�r �s az id� nem volt elv�lva egym�st�l, nem volt m�s csak az AUM.

Ha azt mondom, a t�r �s id� egy volt, akkor azt mondom az AUM mint szimb�lum volt jelen, teh�t azzal a gondolati tartalommal, amit jelenleg az AUM-nak tulajdon�tunk. Ebben az �llapotban a sz� �s jelent�se egy, kett�ss�g n�lk�li, ez maga Brahman. Nem a Brahman, teh�t semmik�ppen valamif�le isten vagy istens�g, de a Dharma (T�rv�ny) sem. Ez az Abszol�t, a nem-teremtett; j� k�zel�t�ssel a Csend. Ebb�l az abszol�t csendb�l n� ki a sz� (sabda). Tulajdonk�ppen a h�tter�t adja �nmag�nak, mintegy saj�t mag�t sz�li meg: a k�gy�, amely �nmaga fark�ba harap. Nem mondhatjuk teh�t, hogy az AUM maga a Vil�gmindens�g, mert az m�r n�v �s alak. De m�gis mondhatjuk, hogy az AUM maga a Vil�gmindens�g, hiszen az AUM n�v �s alak. A Keletkez�s el�tt �gy van (volt) jelen, mint a t�k�rk�p a t�k�r s�kja m�g�tt, ahol maga a Keletkez�s a t�k�r �s amit visszat�kr�z az maga az AUM. A Keletkez�s oka �s c�lja egyar�nt az AUM. Az energia minden megjelen�si form�j�nak h�tter�t adja az AUM. Form�j�t �s tartalm�t is adja a megjelen�nek; benne van mindenben, de tartja is a mindent. Az AUM az isteni Logosz, az egyiptomi Amen, az energi�k minden megjelen�si form�j�ban az isteni r�sz. Ott van f�lkagyl�nkban s�v�t� sz�l hangj�ban, a tengeri kagyl�ban morajl� tenger-hangban, a kagyl� spir�lis m�sz-kiv�l�s�ban, a csend kagyl�j�ban, a kagyl� csendj�ben. A tenger hull�m-taraj�ban, ahogyan visszahull a tengerre v�zalagutat form�zva. Ott van a forr�s d�bbent csobog�sa m�g�tt, mint �ce�ni hull�m-robajl�s, a vitorl�k lekunkorod�s�ban, �s amikor a sz�l kidagasztja; a csattan�s hangj�ban, amely �gy v�di, �vja a v�gtelenmoraj-mormog�st, mint eleven h�s a csontokat. Ott van minden lenyugv� nap „z�ld sug�r-villan�s”- �ban, ott van minden lombon �tsz�r�d� Nap-camera-obscur�ban, z�ld levelek arany-gl�ri�j�ban, felsz�rad� j�rd�kra hullt levelek nedv-aur�j�ban. Ott van az elm�l�sban ak�r a keletkez�sben: a gy�nge, �ppen a f�ldb�l el�b�j� f�sz�lban, aminek hegye beakad egy apr� r�gbe, �s ez�rt megg�rb�l-fesz�l, mint egy klorofill�j, �s v�g�l mindent-t�l�l�n simul a sz�l tenyere al�. Ott van a sz�rban f�l-al�sziv�rg� bubor�kocsk�kban, a gy�kerek �sv�ny-�lel�s�ben, porz�k �s bib�k egym�sra hajladoz�s�ban, m�hecsk�k aranyl� nekt�r-kolonc�ban, a z�mm�g�s vibr�l�s�ban, inform�lis t�ncukban a kapt�r melegben. Ott van a sz�t �lel� cs�ndben: a k�lt� ihlet�ben; �ntudatlans�g�ban, v�teszis�g�ben; �ntudatlans�g�ban, b�lcsess�g�ben; �ntudatlans�g�ban. Az �ntudatlans�g tudatoss�g�ban, a tudatlans�g �n-tudatoss�g�ban, mert az igazi k�lt� a kimondatlant l�tatja, an�lk�l, hogy kimondan�, le�rn�. Mert ott van, mint az AUM, l�te l�nyeg�ben, ami maga az AUM. Kimondja a sz�t, de r�gt�n a cs�ndbe burkolja. M�h�be rejti, mint egy ford�tott sz�l� n�; � az OM -t�l pocakos, az embri� �t form�zza a magzati evol�ci� �vmilli�in �t, � szedresedik a m�h t�lcs�resen g�mb�ly�d� fal�n, a sperma farkinc�ja is �gy kunkorodik, ahogy �. Ott van a szerelmesek egym�sra-egym�sba hajl�s�ban, l�buk, hajzatuk egym�sba fon�d�s�ban, a leped� k�j-csatakos gy�r�d�s�ben, szempill�ik egym�sba akadoz�d�s�ban, teny�rred�k arcb�r v�j�s�ban, v�ndorl� d�n�k rajzolat�ban az egym�sra forrt homlokok sivatag�ban. Ott van a liheg�sben, ott van minden l�legzetben, a l�legzet sz�neteiben, a testben sz�t�rad� l�legzetben (pranavam), az elt�voz� l�legzetben (apaya), a spiritu�lis l�legzet spir�lis�ban. Ott van az isten, ott van az ember els� l�legzet�ben. Ott van az isten, ott van az ember utols� l�legzet�ben. Ott van (volt) az �k�lbe szor�tott energi�ban, a kinyitott tenyer� id�ben, s forog �nmaga tengelye k�r�l el nem m�l�n soha. AUM AH HUM