Esem�nyek:S�g�

Bebizonyosodott teh�t, amit mindig is sejtettem, hogy egy k�l�n�sen vesz�lyes d�monnal van dolgom. Most m�r csak az a k�rd�s, minek a d�mona, vagyis a val�di nev�t kellene kider�teni. Mert �gy van az, ha valaminek megtudod az igazi nev�t, m�r ki is ismerted �s az ellenszer birtok�ba is ker�lsz. Most m�r csak annyi a dolgom, hogy a k�ls� megjelen�si form�j�hoz p�ros�tv�n bels� tulajdons�gait, kider�tsem val�di term�szet�t.
Sokf�le d�monr�l volt tud�som m�r h�rb�l-hallomb�l, n�melyiknek az �br�zat�t is, �gy els� r�n�z�sre azt hittem R�tarti d�monnal van dolgom. Ennek szem�ld�ke magasan �velt, szemei meg d�lledtek. K�t szem�ld�ke oly magasan h�z�dik, hogy a feje b�bj�ig �r. Guvadt szemei szem�ld�ke cs�csk�ben �lnek. Ak�r besz�l, ak�r nevet, pof�zm�ny�t mindig az �gnek ford�tja. Ha besz�l, sohase tekint az ember fel�, kezeivel hadon�szik, l�baival toporog. �gy fennhordja az orr�t, hogy a n�gy foly� k�ze se lenne el�g sz�m�ra. Fej�be f�nix kalapot csapott, s elv�rja, hogy mindenki tisztelettel pillantson r�. Ruh�ja bolhab�rb�l nyesett, s arra sz�m�t, hogy mindenki csod�j�ra j�r �lt�z�k�nek. K�t gyerk�c k�s�ri-cs�folja, amint girhes lov�n v�nszorog; olyan �, mint egy macskak�ly�k, aki p�rducnak k�pzeli mag�t, �s olyan, mint egy apr�cska gy�k, aki m�gis �gy teszi-veszi mag�t, hogy az m�r t�ltesz a s�rk�nyon is.
Egy�bk�nt meg �ssze-vissza hazudozik mindenf�l�t, amivel alaposan r�ijeszt a n�pekre. Mindenkit megr�m�t, de v�g�l hozz�szoknak fennh�jaz�s�hoz, s r�j�nnek, hogy val�j�ban nem t�bb, mint aminek l�tszik. Mindazon�ltal kem�ny ellenf�l, mert egyes�ti mag�ban k�t m�sik d�mon erej�t is; az egyiket P�rjanincs, a m�sikat Fitym�lgat� d�monnak h�vj�k. Ezek R�tartival egy�tt amolyan egyvacki d�monfajzatok, akikb�l hi�nyzik az �szintes�g, az igazs�goss�g, a szer�nys�g �s a sz�gyen�rzet. A r�tartis�g csup�n fennh�jaz�s, a p�rjanincss�g csup�n k�l�ncs�g, �m m�gis azt hiszik magukr�l h�res-rangos valakik, de nem tudj�k, hogy az emberek azt gondolj�k magukban amikor megl�tj�k, hogy a kutya segg�vel sem �rnek fel. Ennek ellen�re nem �tallanak szem�ld�k felh�zva b�rki l�pre csalni.
M�sodik r�n�z�sre azonban, tekintettel feketes�g�re, �gy gondoltam, mag�r�l Feketeszem�r�l van sz�. Ez egy roppant k�l�n�s valaki, de nem az�rt mert k�t seg�t�je is van: Nagy Mihaszna �s K�m�letlen, hanem mert fekete szem�vel mindenkit k�pes megig�zni, de �gy �m, hogy aki ellene megy, azt �rzi, hogy nem is akarja igaz�n elpuszt�tani. Harcban k�pes babszem nagys�g�ra v�ltozni �s ellenfele szem�be f�rnia mag�t. K�m�letlen �s �d�z d�g, mert nem puszt�n erej�t haszn�lja a k�zdelemben, hanem ment�lisan furakodik elm�dbe �s ez szinte eltiporhatatlann� teszi. �gy azt�n a k�vetkez�ket kell meggondolni: a d�monhadakoz�s szab�lyait r�gt�l h�rom t�nyez� hat�rozza meg. Az �sszhang az �ggel, a terepviszonyok �s az ember r�termetts�ge. A k�t ut�bbir�l jelen esetben eltekinget�nk. Csup�n az �ggel val� �sszhangot kell szem el�tt tartanunk. Ennek l�nyege pedig, hogy a dolgok az �g szerint vagy er�s�tik, vagy kioltj�k egym�st. Mivel ezt a d�mont Feketeszem�nek h�vj�k, a l�nyege a fekete. Teh�t egy feh�ret kell haszn�lni ellene. � a szem, vagyis nek�nk a szem�ld�knek kell lenn�nk. Mindent egybevetve csak a Feh�rszem�ld�k� Szellem vehet gy�zelmet felette. Na de ha �gy van, akkor hossz� harcnak kell el�be n�znem: ilyenforma szellem nincs a vil�gon, �gyhogy magamnak kell el�bb feh�rszem�ld�k�nek, majd v�gs� soron szellemm� v�ltoznom.
De harmadik r�n�z�sre viszont �gy t�nt, Kem�nypof�val van dolgom. Kem�nypofa valami d�monfejedelemnek nevezi mag�t. Van neki n�gy cimbor�ja, akik vele l�nyeg egyek: Mocskos d�mon, aki abban leli �r�m�t, ha embereket falhat fel �s ha s�t�lni megy mag�val viszi a kuty�j�t is, mert ha r�j�nne a sz�ks�g, nem szeretne semmit elherd�lni, �gyhogy saj�t eb�vel falatja fel a kupacot, amit nyomott; viszont avval nem sz�molt, hogy a kuty�ja is ki�r�ti az eg�szet, �s ezen annyira feld�h�tette mag�t, hogy m�rg�ben a saj�t p�ceg�dr�be fojtotta mag�t. A n�pek, amikor tudom�st szereztek err�l a hist�ri�r�l, m�g g�nyverset is faragtak r�la, ilyet mint: „Ember nyomta, kutya ette,/ az ebet r� hogyan vette?/ Bizony maga meg nem ette,/ hanem ink�bb zsebre tette.” Azt�n: „Mocskos fick� nagy volt szara,/maga enni nem �llhatta./El�bb tudta: eb se tartja,/dehogy eszik, meg ne hajtsa.” A m�sik k�vet�je a Zsugori d�mon. Ezt ha bottal vern�k, t�zzel �getn�k, akkor sem tudna megv�lni egyetlen garas�t�l sem. Harmadik t�rsa T�pel�d� d�mon. De � nem nagyon sz�m�t, hanem Megk�s�rt� is vele van, aki m�r kem�nyebb di�. Ezt egy kell elint�zni, hogy ha megk�s�rtene valami b�jos, �rtatlan sz�ps�get, akkor r� kell vennie, hogy egy selyem�vvel elk�thesse f�rfikar�ja gy�ker�t, avval hitegetv�n, hogy �gy majd hosszan �s kitart�an tud kedv�re lenni. Ha siker�l kitakartatni vele szersz�m�t, akkor a l�nyk�nak nincs egy�b dolga, mint tiszta erej�b�l megh�zni a csom�t �s egy hal�los bogot k�tni r�. Ez viszont nem m�s, mint a nyugati boszork�nyok legend�s f�z�zsin�rk�t�se. Ekkor azt�n j�het a d�monnyakaz�s. Az esetb�l sz�l�s is keletkezett, miszerint minden probl�m�t a gy�ker�n�l kell megragadni.
Sz�val ezzel a n�gy cs�fs�ggal �l Kem�nypofa a Sz�gyentelen-hegyen, a Szer�nytelen barlangban, ami el�tt a K�pedelem foly� h�mp�ly�g. Ezt a k�rny�kbeli n�pek k�pk�dt�k, szidva �s �tkozva Kem�nypof�t, egy kisz�radt patakmederbe. K�l�nben az�rt volt kem�ny a pof�ja, mert minden r�f�rt. �gy tett szert r�, hogy miut�n kitanulta mester�t�l a k�p�s arcra sz�r�t�s�nak m�v�szet�t, r�gt�n r�j�tt, hogy ez semmi m�sra nem j�, csak az arcb�r megvastag�t�s�ra. �gy h�t el�sz�r nyersvasat bor�tott r�, majd k�v�lr�l durva v�szonnal fedte, majd n�h�ny tucat lakkr�teggel bevonta az eg�szet. Azt�n, hogy m�g szil�rdabb legyen, bivalyb�rt h�zott r�, majd t�z r�teg vastag ny�rfak�reggel tekergette k�rbe. Ett�l azt�n olyan kem�nny� v�lt a maszkja, hogy semmilyen kard vagy ny�lvessz� �t nem hatolhatja.
Ha �gy �ll a dolog, vagyis Miranda nem m�s, mint a Kem�nypofa reinkarn�ci�ja, akkor bizony hossz� �s kitart� harcra van kil�t�s, ugyanis egy ilyenforma d�mont csak a Lelkiismeret t�kr�vel lehet legy�zni. Ha egy ilyen ez�st t�kr�t b�rmif�le vastagb�r� koboldra, man�ra ford�tjuk, az a val�s l�ny�ket mutatja meg �s lelkiismeret�k �jra kisarjad. Ha pedig lelkiismeret�k lesz, megismerik a sz�gyenkezni tud�st �s k�p�kr�l a vastag b�r is lassan leh�mlik.
Igen csak s�rget�v� v�lt teh�t a var�zst�k�r elk�sz�t�se, ugyanis az egyben a lelkiismeret t�kre is. Azonban m�g mindig nem volt meg a hozz�val� pr�ma mat�ria, hab�r az addig elk�sz�lt 1.1-es v�ltozata is tudott valamit produk�lni. Egy alkalommal ugyanis egy v�r�s szem� d�mon jelent meg a t�k�rben, akit k�l�nb�z� praktik�kkal siker�lt r�vennem, hogy ha a pr�ma mat�ria mibenl�t�t nem is, de a hozz�val� �tb�l felfedjen valamicsk�t. El�rulta, hogy az �t bej�r�s�hoz el�sz�r is egy alkalmas var�zsbotra lesz sz�ks�gem, s r�gt�n meg is adta m�ret�t �s elk�sz�t�s�nek m�dj�t, vagyis azokat a titkos r�n�kat �s misztikus �br�kat, amiket a bot f�j�ba kell belev�snem. Azt, hogy milyen f�b�l faragom nem sz�m�t, mondta, mert �gyis a jelek teszik k�l�n�sen kem�nny� �s elpuszt�thatatlann�.
Amikor a megadott instrukci�k szerint elk�sz�tettem a szersz�mot, kiss� meglep�dtem, mert az egyszerre hasonl�tott egy s�tabothoz �s egy furk�sbothoz, olyasmihez, mint amilyennel a shirayan gyakorlatoz�sokon szoktam p�rgetni a testem k�r�l.
Miut�n elk�sz�lt, gondoltam j�rok vele egyet. Kezembe kaptam, �s az hirtelen egy kobrak�gy�v� v�ltozott.
Sz..szi...sziessz�nk – sziszegte nekem a kobrak�gy�bot. - Elvezetlek a Hideg Birodalm�ba. Ott szert tehetsz kl�rra �s amm�ni�ra, ami felt�tlen sz�ks�ges a pr�ma mat�ria elk�sz�t�s�hez.
V�gre valami konkr�tum! - �rvendeztem. Kl�r �s amm�nia. Sose gondoltam volna. A kobra visszav�ltozott s�tabott� �s vastagabb v�ge a kezembe simult. Mintha csak vezetne, elindultunk a patakparti toalett fel�. Akkoriban a patakparti toalett maga a volt a Hidegs�g Birodalma. Szurokkal vastagon bevont „m�szerfal�n” j�ghideg v�z pergett lefel�, alul, a v�ly�ban habzott feh�ren a kl�r �s az amm�nia vegy�l�ke. Botommal felszippantottam bel�le valamennyit, �s ha m�r itt vagyok, gondoltam, p�ssentek egyet. A sugarat r�ir�ny�tottam a m�szerfalra, �s abban a pillanatban j�gg� dermedtem. Szerencs�re a botom k�v�l maradt, amivel egykett�re sz�tt�redeztem a k�r�m vastagodott j�gr�teget. Na, gondoltam, jobb lesz odabent folytatni, �gyhogy bementem az egyik f�lk�be. Ott viszont esett a h�, de az�rt m�gis siker�lt elv�gezni a dolgomat. Kint kezet akartam mosni, de a csapb�l csak egy j�gcsap l�gott ki. �szre vettem viszont a falon egy hajsz�r�t�t. Gondoltam, majd evvel felmeleg�tem a csapot, �gy a j�gcsap v�gre felolvad, �n pedig majd tudok kezet mosni. Hi� �br�nd volt! A hajsz�r�t� olyan hideg szelet f�jt, mint amilyent csak a sarkvid�ken tapasztal az ember. Ez t�nyleg a Hidegorsz�g, gondoltam, s egy kutyasz�nra pattanva elhagytam a helyis�get. Kifel� sz�guldv�n m�g egy r�zgarast dobtam a f�lk�j�ben diderg� f�st�s k�p� asszonys�gnak. Val�sz�n�leg � lehetett a Hidegbirodalom �riz�je. Az�rt eml�tem meg, mert k�s�bb, vagy h�sz �v m�lva visszat�rtem ide, �s ez a f�st�s k�p� asszony akkor is itt volt. Semmit sem �regedett, viszont m�r nem reszketett. S�t, folyton legyezgette mag�t a h�s�g miatt. Az t�rt�nt ugyanis, hogy a patakparti toalett m�r nem a Hidegs�g Birodalma volt, hanem �ppen az ellenkez�je, a H�s�gg�. �s a Higi�ni��. Itt azt�n minden roppant higi�nikus �s automatikus lett. A szutykos pisil� fal helyett h�rom impoz�ns kr�mnikkel vizel�cs�sze; �gy azt�n nyoma sincs a kl�r-amm�nia folyamnak, amikor a cs�sz�kbe ir�ny�tod a sug�rt, az kellemetlen�l z�r�gni kezd, de ha egy bizonyos pontot c�lzol meg, szinte teljesen elhalkul. Amikor ell�psz el�le, elindul az automatikus �bl�t�s. Egy�bk�n mindig hajladoznod kell vizel�s k�zben, mert a vil�g�t�s mozg�s�rz�kel�re kapcsol be, �gy azt�n a szerencs�tlen dolg�t v�gz� �gy n�z ki messzir�l, mint egy sz�lf�tta bambuszn�d a t� viz�ben. Az �m: a k�zmos� �s a k�zsz�r�t� is automatikus; akkor indulnak be, ha al� teszed a markodat. Az el�bbi mintegy �t m�sodpercig oly forr� vizet szolg�ltat, mintha csak Izland gejz�r�ib�l l�vellne fel, a m�sikb�l meg sivatagi forr� sz�l f�j. Levontam h�t a k�vetkeztet�st: n�hai Hidegorsz�gb�l a Forr�s�g �s Automatizmus Birodalma lett. Hi�ba na, �gy v�ltozik a vil�g.
Na de vissza az esem�nyekhez! Ott tartottam, hogy kutyasz�non kisz�guldottam a toalettb�l �s mindj�rt a v�ros f�ter�re jutottam. Itt m�r nyoma sem volt a h�nak, �gyhogy a sz�n �s a kuty�k r�gt�n elt�ntek, �n pedig gyalogszerrel folytattam utam, h�s�ges t�rsammal, a var�zsbottal. Arra gondoltam, hogy egy r�pke h�laim�t mondok szerencs�s megmenek�l�sem alkalm�b�l, �gyhogy bet�rtem a Sz�kesegyh�zba. De m�g miel�tt bel�ptem volna, a hatalmas d�r oszlopok alatt eszembe jutott egy r�gi-r�gi eml�k, ez pedig felid�zte bennem az anyatej �z�t. Eszembe jutott az is, hogy az anyatej a szenteltv�zzel milyen k�l�n�s elegyet alkot, �gyhogy gondoltam elcsenek n�h�ny decit a m�rv�nylav�rb�l. A botomnak azonban nem nagyon akar�zott bej�nni velem a templomba. Ahogyan l�ptem volna be, � felemelkedett, �s mer�legesen a leveg�ben lebegve h�zott volna kifel�. Na j�, akkor maradj idekint, mondtam neki. Visszal�ptem, �s az �rk�dok alatt, a templom fal�hoz t�masztottam.
Nagyj�b�l t�z percet voltam bent, de amikor kil�ptem, r�gt�n meg�reztem, hogy valami nincs rendben. A f�nyviszonyok megv�ltoztak, ny�r helyett t�l volt (vagy ford�tva), szerencs�re botom ugyanott volt ahol hagytam. �ppen meg akartam ragadni, amikor egy bor�z� hang r�m mordult.

• Teszedle! - Egy k�l�n�s alak v�lt el a fal �rny�k�b�l. K�cos, �sz haj� �s szak�ll� �regember volt. Hossz� viharkab�t volt rajta, telis-tele pecs�tekkel, pac�kkal. Bal karj�n egy f�lelmetes balta, a m�sik kez�ben egy k�nyvet tartott.

• H�t te ki az �rd�g vagy? T�n nem maga az �rd�g? - k�rdeztem t�le, miut�n j�l megn�ztem.

• �n a Bot �rz�je vagyok. Egy�bk�nt r�gen Laricsevnek is neveztek. - No hiszen! Nem tudtam min �lm�lkodjak: azon-e, hogy � a Bot �rz�je, vagy azon, hogy Laricsev. Laricsevet valahogy nem �gy k�pzeltem el, de az �regember csak gy�zk�d�tt, hogy � az igazi Laricsev, �s bizony�tand� szavait, megmutatta a kez�ben l�v� k�nyvet. Val�ban a Laricsev nev� orosz matematikus feladatgy�jtem�nye volt.

• Na �s? B�rki szert tehet egy ilyen k�nyvre. Ez nem bizony�t semmit. Nekem is van otthon egy, ha j�l eml�kszem. - mondtam az �regnek. De p�r pillanattal k�s�bb r� kellett j�nn�m, hogy igazat besz�l. Ugyanis a rettenten mocskos viharkab�tja al�l el�h�zott n�h�ny spir�lf�zetet, amiben az �sszes feladat megold�sa ki volt dolgozva gy�ngybet�kkel. T�nyleg az igazi Laricsev volt.

• Azt�n, hogy lett�k a Bot �rz�je? - k�rdeztem t�le.

• Az �gy t�rt�nt... - kezdet bele mes�j�be az �reg - , hogy amikor k�r�lbel�l t�z �ve idevet�dtem, megl�ttam ezt a botot a templom fal�hoz t�masztva...

• Hopp! �lljunk csak meg! - v�gtam a szav�ba. - T�z �ve? Azt mondod? Mondd csak, tulajdonk�ppen milyen �vet �runk most?

• 1972-�t, ha j�l tudom. Mi�rt?
• Mindegy. Folytasd.

• Na sz�val itt volt ez a bot. Gondoltam hazaviszem magamnak, mert olyan helyre kis botnak n�ztem. K�l�n�s jeleket l�ttam belev�sve. De amikor kezembe vettem volna, h�t nem akart elv�lni a falt�l. Mintha oda lett volna ragaszt�zva, vagy mi. R�ncig�ltam, rugdostam, szidtam, de csak nem j�tt. Amikor belef�radtam a hasztalan er�lk�d�sbe, le�ltem mell� pihenni egy kicsit. �gy k�t napot pihenhettem, amikor erre j�tt egy fics�r. Tied ez a bot, �reg? - k�rdezte, �s m�r fel is kapta a kez�be. Gondolhatod, hogy meglep�dtem! - Na, akkor m�r csak a tied volt. - kaj�nkodott az �r, �s vid�man l�b�lgatva, elment vele. �n meg ott maradtam egyed�l. M�g p�r �r�t ott �ld�g�ltem, mire kihevertem a megr�zk�dtat�st, hiszen annyira sz�vemhez n�t ez a bot, �s fel nem foghattam, hogy �gy megv�lt t�lem. M�r �ppen szedel�zk�dtem, hogy induljak, mert nem volt m�r marad�som, amikor l�tom �m, hogy j�n vissza a fics�r, vagyis �ppen hogy a bot h�zza-r�ngatja fel a D�m el�tti sz�les l�pcs�n. Amikor ide�rt, nagy h�l�lkod�sba kezdett, hogy �gy, meg �gy, mennyire boldog �, �s, hogy ilyen meg olyan szerencs�be r�szes�tette a bot, �s hogy fogadjak el t�le, h�l�ja jel��l, n�h�ny ez�st�t. J�l van, mondtam neki, dobja csak a t�lk�ba. A botot visszatette a falhoz, vagy a bot tette vissza mag�t, �s nagy boldogan elment. Nem telt bele f�l �ra, h�t j�n egy m�sik. Bemutatkozott, hogy � annak az �rnak egyik ismer�se, aki elvitte inn�t a botot, �s hogy � is k�lcs�n k�rn�. Vigye csak! Mondtam neki, mert m�r sejtettem mif�le bottal hozott �ssze a sors. Ez is j�tt vissza nemsok�ra t�ncl�p�sben, mert annyira boldog volt. Egysz�val, nem szapor�tom a sz�t, egyre t�bben vitt�k el e b�v�s szersz�mot. Mindenkivel j�t tett, aki elvitte: kinek el�sott kincset mutatott meg, kinek a h�zass�g�t hozta rendbe valami rejt�lyes m�don, kinek olyan �zletet mutatott meg, ami r�v�n hamarosan gazdagg� v�lt. De mind visszahozta ide, vagyis ink�bb a bot hozatta mag�t vissza. Volt ugyan n�h�ny kapzsi, aki megpr�b�lta mag�n�l tartani �s bez�rta egy szekr�nybe, de a bot ilyenkor kobrak�gy�v� v�ltozott �s visszak�szott ide mell�m. Ha meg p�nc�lszekr�nybe z�rt�k, akkor hajsz�kk� v�ltozott �s ider�ppent a sz�l sz�rny�n. Aki azonban visszahozta, mindenki vetett a t�ny�rk�mba n�h�ny ez�st�t
  Egysz�val �gy lettem �n a Bot �rz�je. Mivel hogy k�ts�gem sincs, egyszer elj�n �rte az igazi gazd�ja, mert hogy a bolond is l�tja rajta, �t v�rja. Te lenn�l az? - n�zett fel r�m k�v�ncsian, f�lrebillentett fejjel az �reg.

• Sajn�lom, kedves Laricsev, val�ban �n vagyok a bot gazd�ja.

• Persze, persze - b�logatott az �reg. - Ha nem ker�l vissza p�r �r�n bel�l, akkor val�ban te vagy a gazd�ja. Na, majd megl�tjuk, a vak is azt mondta. - pr�b�lt humoriz�lni.
  Felkaptam a botomat, ami (aki?) engedelmesen simult a markomba, �s b�cs�t mondva Laricsevnek, elindultam hazafel�.
  M�snap kimentem �rulni a csap�h�dra. Ott azt�n cifra dolgok t�rt�ntek. Hogy mi? Megtudj�tok a k�vetkez� r�szb�l.

�

�