A kvhoz (vers B. J. modorban)
, illatoz, zamatos reggeli kv! Ezrt szeretlek, ezrt, mert az let szimblumt szrcslm lvvel veled, mikor kcosan s lomhn hrpllek a konyhban hasam simogatva… Mert olyan vagy Te, igen olyan, mint az let: des s kesernys, mert az ifjsg kristly-fehr kockacukra dest s az elmls - mely pp oly rk - keser ze hatja t minden barns-fekete molekuld. (S van ki Tged csak cukortalan kortyint , az ostoba!). s prid prlata maga halhatatlan llek… S nem tudom, hogy srjak vagy nevessek, azon, hogy hiba, brhogyan is szublimllak, a kockacukrot vissza nem adod mr soha.
|