Egy rzsa viszontagsgai

(felesgemnek)
A Fekete tenger habjbl egy szl rtbord rzsa
felbukkan fehr tajtkjn, s zottan sodorja;
de mieltt kkprs, nylt vizre kirne,
belering a Duna szles delta-vidkbe.
r ellen bukdcsol, gondoltad volna-e rla,
a Szent Gyrgy-gon felfel tempzik a rzsa!
Bomlott szirmaid, mondd csak, mi tartja mg egybe,
s mifle er hajt a sodrs ellenbe?
Tn lazac vagy te, piros ht, mely vni igyekszik,
s halni majd egy de patak kavicsra lefekszik?
De itt mg lass, s mint a tejeskv, olyan a Duna,
s lusta tj ksr utadon, a szeld Dobrudzsa.
Eztn is sk a vidk, ez mr a romn rnasg,
nem krdi senki meg: mit keres itt egy rzsag.
Az a tehnke sem, ki tged nz most a parton, bvn;
ktsges: nehz agyba elr-e a ltvny?
De te csak ssz; egy szirmodbl bonts piciny vitorlt,
nemsokra elred a Vaskapu meredek ormt.
E mvet tervezte s ptgette, ama Vsrhelyi Pl,
Ezernyolcszz s harminchtben, anno dacuml.
A Kazn szorosban, te rzsa, ott is lgy btor,
meg ne ijedj az orsovai romn pksztl!
Vr a Vajdasg, ott mr magyar a sz, a npek,
s egy szeld folyam, a szke Tisza vr tged.
Szke Tiszn ringatzz, felfel, te rzsa;
ermi gton t, hullj a csendes Tisza tba!
, az a t! A madrrezervtumot sietsggel
hastsd kett kt kicsiny hullm-ekvel.
De el ne felejts a vgn, balra, fel, kanyarodni,
Eger patak friss vizbe boldogan kavarogni!
Vr egy vroska: rzgombos tornyval tnik el,
s ngy barokk hdjval; mind kecsesen vel.
De te csak ssz el mindegyik hvs rnyka alatt,
s csak az tdik eltt vesd fel btoran magad!
Ott vrlak n; rppenj terted kinyjtott kezembe;
kezemben, hervadt rzsa, viszlek htrafele menve.
Htrafele menve, majd otthonomba elrek,
s metszett, kristly vzba teszlek, te szegny, tged.
Friss, bkki forrsvizet is ntk a tved al;
ht nap alatt zruljon szirmod de bimbv! - -
Vndorol a rzsa: metszett vzbl kezembe adod
merthogy pp ma van, kedvesem, a szletsnapod.
Lngoljon a rzsa, szerelmnk mlytz jben;
gy adom t Nked, e versike ksretben
(szjam kertsn t csak gy tudott a sz kimenni):
“ ! solit inrs ed, ltlmle 15, sorip a, aszr a em”
|