Holdfny-zenet
Ilyenkor tlen takard alatt a lbad mg- meleg, aprcska, elevenszlt llat, s mint homokban lass kristlyszemek szemed szikrz s titkokat rejteget.
Ilyenkor volna j cskodba kuporodni, a nyelved bborhoz domborodni, sietnk n nagyon ha szltna ajkad: van des nylam, gyere, megmosdatlak.
Lazn felhzott trded, koccan bokd… a lthatr selyem s rtszn brokt, s tekintetem e messzesg mg, jra s jra a combok remeg blbe hullna.
Nem kne ktszer sem mondanod, elindulnk a surrog anyag-halmazok kztt s mint bogrka a lmpaburba hullnk rmtzed epicentrumba.
Kbor pkod vagyok rpkhln, slytalan-rvnyl, vgyakban-elmlln a holdsugrbl fonok zenet-fonlt, s innen, e messzesgbl vetem red.
|