Natura : Gondoltam: n is rok... |
Gondoltam: n is rok...
Gondoltam: n isrok az szrl egy verset, hisz’ annyian oly szpeket rtak mr rla; me: ldtollammal mris harmadik sort rovom egy mertett, de keretlenl prselt papiruszon, de frnya tollam rajta mgis csak gy serceg, mint fzs lem deres hajban a bolha.
m mirl rjak? Hol leljek ltvny-inspircira? E paprra milyen szneket, illatokat fessek? Nem tallok n az szben szpsget, semmilyet! Vagy vegyem azt a vzna berkenye fcskt, ott lent a parkban? A szemrmetlen! Szoknyja hull alja… Aj! A nappal: arany, az jszaka: ben, s mindben olyanok a sznek, mint halla eltti napon egy tdbeteg kpetben.
Vagy taln most az elmlsra illenk gondolnom? De hol tallok ehhez rmet, amikor lassan, bnatosan leveszi ingt? - - Amgy, az elmlsra n csak akkor gondolok, ha lemben egy tvenen tli nt ringathatok, kinek teste csupa hervads s grngy, kinek melle hegyn zott az rpagyngy
s ami krlveszi, az is oly ftyolos-barna, mint a kutym szeme epilepszis rohamban… Nem beszlve szemrme knyelmetlen szrazsgrl a behatols pillanatban. Ilyen szrazon esik le a levl is a frl. Ilyen ht az sz; s a fasor: az Allee. Na de bartom, ki nem szarja le?!
|