Most megmondom �szint�n
- mert mindenek felett a val�,
a t�ny -: Orb�nt nem ismertem egyet sem.
Se a V�gtelen fel� tend�l�,
se a nullponti energi�ban,
se n�v�nyben, se �llatban, se emberben,
se semmilyen sz�tm�ll�,
vagy kikrist�lyosul� �lomban.
Term�szeti jelens�ggel se tal�lkoztam,
amit Orb�nnak h�vtak volna;
se k�, se l�g, se v�z nem volt ilyen nev�.
Sz�mban a nyelvem ilyet nem forgatott;
nem volt s�s, �des, bonyolult �s egyszer�.
Egysz�val: �g, F�ld �s minden egy�b,
annyira Orb�ntalan volt, hogy szinte f�jt.
Hi�ba forgattam fel fi�kot �s t�jt,
ami, persze nem jelenti, hogy ne lehetne,
mert nagy a Vil�gegyetem mez�je,
minden el�fordulhat,
�s mindennek az ellenkez�je.
Ez�rt lehet, hogy nagyon messze,
f�ny�vekre - vagy valamely m�s dimenzi� h�vely�ben -
valamit Orb�nnak neveznek a helybeliek.
Amib�l az is k�vetkezik: hogy vele szemben,
valahol m�shol, valami m�st nem neveznek
Orb�nnak, ami rajtam mit sem seg�t,
hisz’ �n nem ismerem egyiket sem:
se azt, amit annak neveznek, se azt, amit nem,
�s ez, valljuk be, elkeser�t�.
Mert akkor kir�l vagy mir�l �r�djon e vers,
ha nincs mer� �s mer�t�…
de tal�n volna egy lehet�s�g – �gy magamban -,
ha �n nevezn�k el valamit erre a n�vre…
De h�t ez se j�, hiszen minden el van m�r keresztelve;
mindennek van �ltal�nos, s�t szem�lyes neve.
Ez a k�v�f�z� g�p p�ld�ul itt
a k�ny�k�mn�l
Taurus n�vre hallgat, �s �gy is n�z ki,
vagyis, mint egy bika,
vagy vegy�k, ami mellette van, azt a r�gi
turmix g�pet: neki Alaska
a neve vagy a cigaretta, ami�rt �pp most a kezem ny�lk�l,
neki el�g szexisen Szofi a neve.
Mikros�t�nk is ha volna,
biztosan Cassandra n�vre hallgatna.
Vagy vegy�k p�ld�nak ok��rt, a szeret�met.
Vele, mint a mikros�t�vel, ugyanaz a helyzet:
Ha volna, �va volna, minden bizonnyal.
�gy h�vn�m: �v�m, Vic�m, Vicusk�m…
Hej, az volna �m
a j� vil�g!
De menj�nk csak kicsit messzebbre:
h�zunk el�tt van egy gyalog�tkel�,
s el�tte egy j�kora oszlopon
egy �rint�kapcsol�. Neki V�rjon
a neve. (De csak akkor mutatkozik be,
ha a gombj�t megnyomom…)
Teh�t ak�rhogy cs�r�m-csavarom,
mindennek �s mindenkinek van m�r neve…
De mi lenne – gy�lt l�mpa a fejembe -,
ha Orb�nnak azt a percet nevezn�m el,
amikor e vers lerittyentetett!
Vagy m�g jobb, ha mag�t az irom�nyt…
S az elm�letet k�vette tett:
e vers f�l� c�mnek az Orb�n nevet v�stem,
�s �me:
Uff, �n besz�ltem!