(�szintes�g-�llam) Tal�n helyesebb lett volna a hazugs�g-�llam c�m, vagy m�g ink�bb az abszol�t-igazs�g-�llam. Mindegy. �kes bizony�t�ka ez annak, hogy fogalmaink mennyire amorfak, v�ltoz�konyak, n�ha pont az ellenkez�j�t jelentik, mint addigi jelent�s�k. De t�rj�nk a t�rgyra. Valahol, vagy mondjuk divatosabban, trendibben: egy n-edik vil�gegyetem, m-edik dimenzi�j�nak, k-adik bolyg�j�n l�tezett – vagy m�g tal�n ma is l�tezik – egy civiliz�ci�, mely az abszol�t �s t�k�letes �szintes�g fundamentum�n �llt (�ll). Hogy mik�nt, mi m�don alakulhatott ki ez ad abszurdum, senki sem tudja; egyike lehet ez az istens�g v�telen sz�m�, kif�rk�szhetetlen titkainak. Az okokat illet�en is megoszlanak a v�lem�nyek, de az igazs�ghoz (a j� p�nzen megvett igazs�ghoz) tal�n a dimenzionalista metafizikusok �llnak a legk�zelebb, vagyis �k tapintottak a l�nyegre, miszerint, legal�bb k�t t�nyez� egy�ttes megl�te sz�ks�geltetik egy ilyen konstrukci� kialakul�s�hoz. Nevezetesen: egy magasabb energiaszint (hogy mihez k�pest magasabb, az maga a dimenzionalista metafizika l�nyege), valamint e civiliz�ci� valamennyi egyed�be ab ovo bek�dolt abszol�t meg�rt�s k�pess�ge. (Tov�bbiakban: K�pess�g.) Ez ut�bbi a gondolat�tvitel, pontosabban az �szlel�s-�rz�kel�s �s �rt�kel�s egyidej�s�g�nek, s�t, azonoss�g�nak k�pess�g�b�l eredeztethet�. (Az�rt nem pontos a gondolat�tvitel sz�, mert az m�r felt�telezi egy el�bb megl�v� gondolatot, ami �tviv�dik; teh�t a folytonoss�got, folyamatoss�got, magyarul az id�t, amir�l ebben az esetben sz� sincs; minden egyed azonos m�rt�kben volt az �sszes t�ny, igazs�g, inform�ci� birtok�ban, ez�rt id�r�l per exelence nem besz�lhet�nk.) Az�rt r�viden megpr�b�lom megvil�g�tani, ez mit is jelenthet. Ez annyit jelenthet, hogy ennek a vil�gnak b�rmely k�t pontj�n elhelyezked� megfigyel� ugyan�gy (nagyon fontos: nem ugyanazt!) l�tta a jelens�geket, a vil�got, s�t, ugyan azt is gondolt�k fel�le. B�r itt is m�k�d�tt a Vil�gegyetem egyik alapt�rv�nye, miszerint egy megfigyel� soha sem lehet objekt�v, hiszen maga az �szlel�s megv�ltoztatja a val�s�got, de jelen esetben ezt a hat�st nagym�rt�kben, ha nem teljesen letomp�totta az id�tlens�g t�nye. Ennek egyenes k�vetkezt�ben az elszigetelts�g sem l�tezett; a bolyg� �sszes egyede, lakosa minden inform�ci� �s ez�ltal minden meg�rt�s birtok�ban volt. Ez�rt azt�n nem alakulhatott ki a csal�d, a nagycsal�d, a t�rzs, a nemzets�g, a nemzet, a n�p, az orsz�g, v�ros, igen, nem. Nem volt mag�ntulajdon, na, annak minden �tk�val �s �ld�s�val egy�tt! Teh�t nem voltak h�bor�k �s ennek k�vetkezt�ben t�rt�nelem sem. De r�gt�n (vagyis ugyanabban a pillanatban, amikor ez a civiliz�ci� megteremt�d�tt) mindenki el�tt nyilv�nval�v� v�lt, hogy ami az egyik oldalon j�t�tem�ny �s el�ny, az a m�sik oldalon nagyk�r �s g�tl�d�s. Ugyanis nem volt fejl�d�s! A civiliz�ci� bedugult, vagyis m�r eleve be volt dugulva, �s nyilv�nval�v� v�lt (ill. m�r nyilv�nval� volt), hogy ilyen �llapotban nem maradhatnak a dolgok, hiszen maga a l�tez�s v�lt k�ts�gess�. Amennyire egy�rtelm� v�lt a helyzet, annyira nyilv�nval� volt a megold�s is. Ez pedig nem m�s, mint az �EH, az �llamilag Enged�lyezett Hazugs�g. Amikor az idea felmer�lt egy�ttal megteremtette a p�nz fogalm�t is, hiszen senki se gondolhatta, hogy a hazugs�got (m�g ha �llamilag enged�lyezett is) majd ingyen osztogatj�k, aki kapja, az marja alapon. (Meg kell jegyeznem itt, a kellemesebb meg�rt�s �rdek�ben, hogy amit eddig le�rtam, term�szetesen a megteremt�d�ssel egyidej�leg ment v�gbe, nem tudom, eml�tettem-e m�r: nem volt id�!) Az id� azonban most nekilend�lt, �s azonnal �s s�rg�sen egy �ld�kl�, puszt�t�, rettenetes h�bor� t�rt ki. „J� sok” id�nek kellett eltelnie, amire valamelyest lecsillapultak a ked�lyek, megnyugodtak a szenved�lyek, begy�gyultak a letaposott ty�kszemek, kin�tt a kit�pett hajcsom�. (A „j� sok” id� term�szetesen relat�v, az�rt is tettem id�z�jelbe, hiszen a K�pess�g megmaradt, ez�rt a H�bor� kit�r�s�nek pillanat�ban m�r r� is d�bbent mindenki annak �rtelmetlen volt�ra, s r�vid �ton be is fejezt�k.) A t�rt�nelem ennek ellen�re nem j�tt l�tre, csak annak valamif�le l�tszata. Mivel a hazugs�g p�nzbe ker�lt, fizet�st is kellett adni az embereknek. Hiszen, ha nincs fizet�s, mib�l vegy�k meg a napi betev� hazugs�gaikat? (Ez k�lt�i k�rd�s volt.) A legt�bb fizet�st a politikusok kapt�k, egy�rtelm� dolog, nekik volt a legnagyobb hazugs�g-sz�ks�glete. Ezt nem is vitatta senki. Tiszta sor. Az �llam (Vil�g�llamr�l besz�l�nk) ir�ny�t�i, vagyis a hierarchia-piramis cs�cs�n �ll�k hasonl�an magas fizet�st kaptak, hasonl� okokb�l, mint a politikusok. Kialakultak a t�rsadalmi k�l�nbs�gek; a legkevesebbet a piramis legalj�n l�v� egyszer�, h�tk�znapi, un. mezei polg�rok kerestek. K�nnyen bel�that� mi�rt: az � hazugs�g-sz�ks�glet�k volt a legszer�nyebb. A maga nem�ben roppant igazs�gos rendszer volt ez, mert meg volt a t�rsadalmi felemelked�s lehet�s�ge; egyszer�en t�bb p�nzt kellett ig�nyelni az �llamt�l, amivel azt�n a n�p egyszer� fia megvehette az �EH-t. Min�l t�bb hazugs�ggal rendelkezett valaki, ann�l magasabbra emelkedett a t�rsadalmi rangl�tr�n. A folyamat �ngerjeszt� �s automatikus volt: a hazugs�g p�nzt sz�lt, a p�nz hatalmat, a hatalom �jra p�nzt �s hazugs�got. A politikusokhoz �s az ir�ny�t�khoz hasonl� j� fizet�st kaptak a m�dia-guruk �s a m�dia minden szerepl�je, r�sztvev�je. A m�dia teljes eg�sz�ben a rekl�mb�l �s �ltala l�tezett. Mondanom se kell: a rekl�m sz�ntiszta hazugs�g volt, r�ad�sul j�r�szt a hazugs�got rekl�mozta. (De ne felejts�k sosem: �llamilag enged�lyezett hazugs�gr�l van sz�!) A t�rt�nelem folyamatoss�g�nak l�tszata fenntart�s�nak c�lj�b�l az �llam id�r�l id�re forradalmat jelentett be. Ez lehetett puha, un. b�rsonyos, vagy kem�ny (hard, v�res). Igaz, az �llam m�g j�val az esed�kes forradalom kit�r�se el�tt figyelmeztette a lakoss�got: forradalom k�vetkezik, aki teheti h�zzon meleg zoknit, de senki se dobja ki eszm�it, szimb�lumait, a szobrokat �s a jelv�nyeket, mert lehet, hogy a szerencse forgand�s�g�nak k�vetkezt�ben �s k�sz�nhet�en, ugyanaz a t�rsadalmi rendszer fog �letbe l�pni a forradalom ut�n, mint ami addig is volt. Ugyanis a t�rsadalmi berendezked�st, vagyis a Rendszert egyszer� sorsh�z�ssal v�lasztott�k ki. Ez �gy t�rt�nt, hogy n�h�ny cetlire r�firkantott�k az ismert t�rsadalmi rendszereket, �gymint: kapitalizmus, kommunizmus (a marxi), jobb�gyi feud�lis berendezked�s, rabszolgatart� t�rsadalom, kommuna (a kibucos) �s ecetera; bedobt�k egy kalapba, �s �zv. Kov�cs K�lm�nn� kis unok�ja (als� tagozatos, jeles tanul�), a L� utca 26-b�l, egy szer�ny bankett keret�ben, m�g a tombola el�tt, kih�zta azt a t�rsadalmi rendszert, aminek m�snap reggel r� kellett k�sz�nnie a vil�gra. De m�g h�tra volt, hogy milyen alapon m�k�dj�n a szerencs�s nyertes. Ezt is sorsh�z�ssal d�nt�tt�k el, de ezt m�r a tombola ut�n, mintegy az est f�nypontjak�nt, na meg evvel is fokozva az akkorra m�r enyh�n kapatos t�rsas�g der�s izgalm�t. (Az asztalokon az�rt a h�si, ropi, almuska mellett volt n�h�ny kancs� j�f�le v�r�s is...) Ekkor m�r ilyen szavakat �rtak a cetlikre: demokratikus, egyszem�lyi-diktat�rikus, felvil�gosult-abszolutisztikus, fasisztoid-rasszista, dogmatikus-klerik�lis, kinek mi jutott esz�be, tudnival� enyhe spiccben megl�dul az ember fant�zi�ja. A kih�zott cetlit p�ros�tott�k a t�rsadalmi rendszerrel �s �ri�si ov�ci�, vis�toz�s k�s�ret�ben �sszeolvast�k a kett�t. N�ha eg�szen bizarr kombin�ci�k j�ttek ki. Pl.: felvil�gosult-abszolutisztikus rabszolgatart� t�rsadalom. Vagy: fasiszta-ath�ni demokr�cia. De a cs�cs ez volt: demokratikus-kommunizmus! A becs�let�kre legyen mondva: derekasan teljes�tettek minden elk�pzelhet� kombin�ci�t, egyfajta humoros szkepticizmussal, hiszen mi sem volt k�nnyebb a korl�tlan �llamilag enged�lyezett hazugs�gok birtok�ban. Az sem igaz, amit egyesek �ll�tanak, hogy n�melyik rendszer t�bbe, n�melyik kevesebbe (m�rmint hazugs�gba) ker�lt volna az �llamnak. B�r l�tsz�lag �gy t�nt, hogy pl. egy diktat�rikus kommunizmus sokkal t�bb hazugs�got felt�telez �s ig�nyel, mint mondjuk egy demokratikus alapon m�k�d� kapitalizmus, de a gyakorlat azt bizony�totta, hogy a hazugs�g-sz�ks�glete mindkett�nek t�bb�-kev�sb� azonos. S�t: egy finoman kiegyens�lyozott parlamenti demokr�cia n�ha sokkal t�bb hazugs�gba ker�lt, mint teszem azt egy deista rabszolgatart� rendszer. Egysz�val �s sz�z sz�nak is egy a v�ge: ilyesf�le gyermekded j�t�kokkal �t�tt�k el a r�juk szakadt id�t, a v�gtelen id�t, az id�t, amit a Hazugs�g hozott l�tre. Mert ne feledj�k, mik�zben evvel m�latt�k magukat, a civiliz�ci� minden egyes egyede t�k�letesen tudat�ban volt az abszol�t Igazs�gnak, hiszen mindenkinek rendez�s�re �llt a korl�tlan �s v�gtelen sz�m� inform�ci� – h�la a K�pess�gnek. Ennyit szerettem volna elmondani – mintegy �rdekess�gk�nt – err�l a vil�gr�l, e sz�kre szabott �rtekez�s kereti k�z�tt. �s m�g valami: egy igen figyelemre m�lt�, m�r-m�r k�l�n�s jelens�g vette kezdet�t ebben a sz�mtalan dimenzi�j� vil�gegyetemben. Ugyanis a fentebb v�zolt bolyg� a maga igencsak egyedi gyakorlat�val kezdett mind nagyobb m�rt�kben hasonlatoss� v�lni egy az ugyanebben a rendszerben megtal�lhat� m�sik bolyg�hoz. Az ilyen hiperbolikusan a v�gtelen fel� konverg�l� evidencia hihetetlen�l ritka a Mindens�g eme cell�j�ban. Aprop�: annak a m�sik bolyg�nak a neve: F�ld.