Magamat jobban gy�l�l�m, az�rt mert gy�l�l�k, mint azt, akit gy�l�l�k. * (zenehallgat�-f�bia) A zen�k f�bi�ja. N�mely zen�nek annyira elege van abb�l, hogy mindig csak � zen�l, �s m�sok hallgatj�k, hogy szeretne m�r csendben lenni. Ilyenkor a zene nem zene lenne, hanem: csend. Mivel a zenehallgat�k m�r ab ovo csendben vannak, ebben az �llapotban k�t csend hallgatn� egym�st. Hej, az volna �m a j� vil�g! * (becsom�zott nylontasakf�l-f�bia) A becsom�zott nylon- tasakf�l kicsom�z�inak betegs�ge. T�netek: arc �s szemideg r�ngat�z�s, k�r�m�gy f�jdalmak, heveny d�hroham, ami nylontasak sz�tszaggat�ssal p�rosul. Ter�pia: vigy�k h�v�s helyre, adjunk a kez�be bubor�k g�mb�csk�vel ell�tott nylon darabot. �r�kig fogja meredten-m�l�n pattintgatni, mik�zben fokozatosan megnyugszik. * (zokni-f�bia) Egy bizonyos Faludy Gy�rgy nev� magyar k�lt� f�bi�ja. Sz�momra teljesen �rthet� f�bia. Ha k�lt� lenn�k, �n se hordan�k zoknit. Nem tudom pontosan, de a k�lt�re, �gy �lete dereka t�j�n t�rt r� ez a f�bia, s mivel ma m�r el�g id�s, mondhatni, � a legid�sebb magyar k�lt�, ez�rt m�lt�n beker�lhetne a Guiness Rekordok K�nyv�be a k�lt�, aki leghosszabb ideig nem hordott zoknit kateg�ri�ban. * (p�ratlanzokni-f�bia) A p�ros zoknik egyik fel�nek f�bi�ja a p�rj�val szemben. A p�ros zoknik �gy vannak egym�ssal, mint az ember p�rok; ha t�l hossz� ideig vannak egy�tt, egy bizonyos id� ut�n hajlamosak elhagyni egym�st. Ki�g a szenved�ly, elm�lik a szerelem, s nem l�p a hely�be szeretet. Megunj�k egym�st; elhideg�lnek. Ilyenkor az egyik zokni, n�ha, se sz�, se besz�d, lel�p valahov�. �szrevehetj�k: valamennyi id�k m�lt�n egyre t�bb a p�ratlan zoknink. Ezen m�g az id�nk�nt (�vente, k�t�vente) megejtett zokni p�roztat�s sem seg�t, a m�velet ut�n a zoknik �jult er�vel �s szinte megb�sz�lve hagyj�k el egym�st. A folyamat visszaford�thatatlan, �s egyszer csak el�rkezik az a kritikus pont, amikor a lak�sunk hermetikusan z�rt ter�ben csak �s kiz�r�lag p�ratlan zoknik vannak. Tragikus dolog ez! Ter�pia nincs, de ha szerencs�nk van, megjelenik a csal�dban egy s�gorn�, vagy hasonl� szerzet, �s a zoknik csod�latos m�don �jra egym�sra tal�lnak. * (�reged�s f�bia) El�g k�zkedvelt f�bia. Nagyon sok ember, f�leg a n�nem�ek, �gy �regszenek, hogy k�zben fiatalodnak. Egy negyven �ves n� �gy n�z ki, mintha h�sz �ves lenne. �tven �vesen, mint egy j� karban l�v� harmincas. Hatvan �vesen kik�p�tt negyven. Hetven fel� �letvid�m hatvanas. �s �gy tov�bb. Sz�zt�z �ves kor�ban alig n�z ki sz�znak! * (patak-f�bia) Azoknak a f�bi�ja, akik nem nyugodnak bele abba, hogy nem l�phetnek ugyanabba a patakba k�tszer. Ez a f�bia t�bb ezer �ves, s�t egyesek szerint m�r az �rott t�rt�nelem el�tt is voltak pr�b�lkoz�k. De nem menj�nk annyira messze. Maradjunk az �korn�l. Az egyik els� k�tszer a patakba l�p�t, vagyis evvel k�s�rletez�t, Heistraispruthalphan�sz �rta le. (� volt az els� dokument�lhat� k�tszer a patakba l�p�t megfigyel�. K�s�bb a Megfigyel�s k�l�n tudom�ny�gg� v�lt, a Megfigyel�k pedig e tudom�ny komoly tud�sai) Tanulm�ny�ban, amely az Els� Ugyanabba a Patakba L�p� hangzatos c�met viselte, s amely f�l�tt�bb k�l�n�s m�don nem veszett oda a Nagy Alexandriai K�nyvt�rt�zben, �gy �r err�l. „Az illet� belel�p a patakba, majd foly�sir�nyban, a patakv�z foly�s�val azonos sebess�ggel lejjebb gyalogol, mik�zben tekintet�t �lland�an a sodr�sra sz�gezi. �gy pr�b�lja k�vetni az a hull�mocsk�t, fodrocsk�t, ami v�lhet�leg a bel�p�s�n�l keletkezett. �jra belel�p, de k�zben r�j�n, hogy az a hull�mocska-fodrocska r�g nem az, amibe belel�pett. Mert mi bizony�tja, hogy azok a patak molekul�k ugyanazok a patak molekul�k, mint amelyikbe belel�pett? (Mint, aki halkan belel�pett.) Le�l, elgondolkodik. K�zben a patak: folyik. Most avval pr�b�lkozik, hogy megjel�li valamivel a bel�p�s hely�t. El�sz�r a Szent Olajjal pr�b�lkozik. Azt�n a Nem Szenttel. Nem j�. Azt�n sz�nes tint�kr�l �lmodik. Az olaj is, a tinta, a fest�k is sz�tter�l, sz�tfolyik a v�z felsz�n�n. Bedob egy szirmot �risz koszor�j�r�l, ott, ahol el�sz�r belel�pett. A parton k�veti a szirom bukd�csol�s�t a krist�lyos v�z felsz�n�n. R�l�p a sziromra. Beletapossa az iszapba, a patak medr�be. R�j�n, milyen butas�got tett. Le�l, s�r. K�nnyei belefolynak a patakba, s n�mileg s�ss� teszik az am�gy �des vizet.” Ez volt teh�t az els� Megfigyel�s. Amikor Heistraispruthalphan�sz e tanulm�nya megjelenik, a kort�rsak felkapj�k a fej�ket. T�nyleg, mondj�k, min� �rdekes gond. Megalakulnak az els� tudom�nyos csoportok, theam-ek a jelens�g tanulm�nyoz�sa, illetve a probl�ma megold�sa c�lj�b�l. 746 J. i. e. (j�val id�sz�m�t�s el�tt) Megalap�tj�k az Els� K�tszer a Patakba L�p�k Tudom�nyos Akad�mi�j�t (EK�PAL�TUAK) /H�pszh�sz tirannus birtokainak egy �ves bev�tel�t aj�nlja fel e nemes c�lra./. Persze, a tudom�nyos vizsg�latokkal p�rhuzamosan l�tre j�nnek, az un szakad�r vagy f�ldalatti (Undergund) k�tszer a patakba l�p�k t�rsas�ga is. Ugyanis m�g az el�bbiek a j�zan �sz (r�ci�), a logika napvil�g�n�l vizsg�lj�k a k�rd�st, az ut�bbiak barlangos v�zfoly�sokban, f�ldalatti erekben, csoboly�kban pr�b�lkoznak. Amazok len�zik emezeket. Emezek fityiszt mutogatnak amazoknak. A T�rsadalom kett�hasad. K�zben megalakulnak az els� K�tszer a Patakba L�p�k Titkos T�rsas�gok. (K�PAL�TIT�) Ezek szakr�lis alapon vizsg�lj�k a k�rd�st, �s magjai lesznek a k�s�bb l�tre j�v� Misztikus L�p�knek. (MIL�). A MIL�-ket mind az EK�PAL�TUAK, mind a K�PAL�TIT�K �ld�zik, �s egy csendes vas�rnap d�lut�n r�vid �ton keresztre fesz�tik. A m�rt�rok eml�k�re megalap�tj�k a Nagy Vall�s a K�tszer Patakba L�p�knek. (NAVAK�PAL�). A NAVAK�PAL� p�r �vsz�zad alatt Vil�gvall�ss� v�llik. E sikerben nem kis szerepe volt a hit �s vall�salap�t�nak, Krixkrax-nak, aki a Hagyom�ny �s a Tan�tv�nyok szerint t�nyleg k�tszer l�pett a patakba. A T�nylegesek (Tan�tv�nyok) le is �rt�k az esetet tizenk�tezer vaskos k�tetben, ez az �r�s, vagyis a Szent Patak. Ma m�r minden kisiskol�s ezt viszi a h�na alatt, ha iskol�ba megy, �s a Hotelszob�k �jjeliszekr�ny fi�kjainak elmaradhatatlan kell�ke. Ek�zben olyan hatalmas irodalma t�mad a k�rd�snek, hogy a Vil�gegyetem kiss� megs�llyed a roppant s�ly alatt, �s mintegy 30 fokban meg is d�l. Ebben az id�ben lend�lnek t�mad�sba az Eddig �s Ne Tov�bb, K�tszer Patakba L�p�k! (EDNETOK�PAL�) szervezetei is, amelyek az egykori EK�PAL�TUAK szellemi lesz�rmazottai. M�g sok mindent elmondhatn�k err�l a f�bi�r�l, de sajnos jelen �r�s sz�kre szabott keretei ezt nem teszik lehet�v�. Aki k�v�ncsi a r�szletekre elolvashatja az A patak-f�bia, mint a Vil�g t�tumfaktuma c�m� m�vemben, amely 5432-ben jelent meg a CURVINA kiad� gondoz�s�ban, �ra: 999999 vil�. (Dedik�lt p�ld�nyokat k�l�n k�r�sre ingyen k�ld�k.) * (z�r-f�bia) Az un. zippek (ejtsd: cippek) betegs�ge. Ide is alkalmazhat� a p�r f�bi�val ezel�tt eml�tett h�zasp�r hasonlat. A zippek bizonyos id� elm�lt�val elhanyagolj�k k�teless�g�ket (megszok�s? unalom?) �s t�bb� nem z�rnak. Mindig kital�lnak valami �tl�tsz� kifog�st: fejf�j�s, 12 �r�s munkanap f�rads�ga, t�l sok egy�n egyidej� jelenl�te a lak�s k�l�nb�z� helys�geiben, havibaj eleje, v�ge (a k�zep�r�l nem is besz�lve!). A z�r�s hi�nya egy sor k�vetkezm�nnyel j�r, amit most nem sorolok fel, mindenki ismeri ezeket a dolgokat, el�g, ha belen�z a saj�t �let�be. Vagy kinyit egy zipp-lapot. Oldalakon kereszt�l olvashat �rdekes cikkeket err�l a t�m�r�l.