A sz� (sabha, mantra), a n�v (nama) az indiai filoz�fi�ban az �n�ll� l�tez�s (n�v �s forma = namarupa) kapuja, azaz a l�nyt (az embert) l�tben tart�, a l�tez�t�l �s annak tev�kenys�g�t�l f�ggetlen er� szimb�luma volt. A l�ts�kok (loka) �s a l�nyek neve f�l�tti hatalom �gy azok uralm�t, t�k�letes meg�rt�s�t, a t�k�letess�g, az isteni l�nyeg megteremt�s�t jelentette. A Mantra-Yoga leg�sibb mantr�i, mint pl. az ’AUM’ is, m�g az upanis�dok kor�b�l fennmaradt, �rtelmet, racion�lis jelent�st n�lk�l�z�, vagy esetleg elhom�lyosult jelent�s� var�zsszimb�lumok. Ezek kiejt�se, vagy el�nekl�se az �ldozatokon is k�l�nleges tudat�llapotokat id�zett el�, mely visszahatott az �ldozatot v�gz� szem�lyre. A mantra Patanjali mester megfogalmaz�sa szerint: - eszk�z a kit�z�tt c�l el�r�s�hez. / - Janmausadhimantratapahsamadhijahsiddhayah * A m�gikus k�pess�gek sz�let�s, n�v�nyi drogok, var�zsig�k, aszk�zis vagy ext�zis �ltal val�sulnak meg. - / A mantr�k megeleven�t�se h�romf�lek�ppen t�rt�nhet: hangosan kiejtve (vacanika), mormolva (upamsu) �s gondolatban (manasika) A mantra a t�k�letess�g szimb�luma, s eredetileg a medit�ci� egyfajta koncentr�ci�s el�k�sz�t�s�t jelentette. Seg�ts�g�vel l�trej�tt a kv�zi medit�ci�, ez�rt n�hol �gy nevezik, hogy ’durva medit�ci�’ (sthula dhyana). Feladata m�g a medit�ci� alaphangulat�nak, a ’saddha’ megteremt�se. Az �si tan�t�sok szerint veszedelmes �llatok, egyes szent jelent�s�g� term�szeti alakzatok, hegyek, foly�k, n�v�nyek nev�nek kiejt�se tilos (tabu) volt, ez�rt k�r�l�r�sokat, vagy mantr�kat haszn�ltak. A ’rejtett - n�v’ ad�sa, vagy az eredeti n�v el nem �rul�sa rendszeres gyakorlat volt mind az indiai, mind pedig m�s n�pek kult�r�j�ban. Az ’AUM’ is egy ilyen sz� bizonyos esetekben. M�sr�szt, az ’AUM’ mindazt jelenti, amit alkalmaz�ja neki tulajdon�t, amit hozz� p�ros�t, amit el akar �rni �ltala. Az ’AUM-H szerepe legjelent�sebben a ’Sardulah-Pranah-Upayah’ formagyakorlat lass� v�gz�sekor nyilv�nul meg. Ekkor minden mozdulat alkalm�val az ’AUM-H’ l�gz�st v�gzi a gyakorlatoz� tan�tv�ny. A tradicion�lis yoga-m�rg�k �ltal alkalmazott technik�k (nada-japa-yoga) a legmagasabbrend� tudat�llapot el�r�s�t t�zt�k ki c�lul akkor, amikor a gyakorlat eszk�z��l az ’AUM’-ot v�lasztott�k. A ’marga’ fogalom a megval�s�t�s konkr�t, beavat�sokhoz �s hatalmi k�pess�gekhez k�t�tt bels� szellemi �sv�nyt jelent. Ha ellenfel�nket k�pesek vagyunk egyetlen hat�rozott mozdulattal megsemmis�teni, ha az utols� pillanatban k�pesek vagyunk ell�pni vesz�lyes t�mad�sok el�l, ha �teleinket �zhat�sukban harmonikusan vagyunk k�pesek elk�sz�teni, vagy ha a r�nk h�rul� fizikai �s szellemi terhel�seket k�rosod�sok n�lk�l vagyunk k�pesek elviselni, ha egy bonyolult feladatot prec�zen meg tudunk oldani, ha a t�relmet �s a figyelmet megval�s�tjuk, �gy abban az esetben a ’Koncentr�lt-Er� Gy�m�nt�kle’ m�dszere szerint v�gezt�k dolgunkat. Ez a m�dszer egyben mindennapi gondjaink megold�s�nak m�dszere is: a ’koncentr�lt-er�’ a SHIRAYAN; a ’gy�m�nt�k�l’ pedig a VAJRAMUTTHI; a SHIRAYAN-VAJRAMUTTHI pedig: l�gz�s – koncentr�ci� – mozg�s – er� – harm�nia. * A Mundaka Upanisad, amely c�m�t egy kopaszra ny�rt fej� (munda) szerzetesrendr�l kapta, melynek k�reiben �ssze�ll�tott�k, a k�vetkez�k�ppen tan�tja �s magyar�zza a ’pranava’ (omkara) l�nyeg�t: “- �jad legyen az upanisad nagy fegyvere, tedd ny�lvessz�d�l az im�ds�got re�, fesz�tsd meg Erre ir�nyul� gondolatod, �s a C�l Ez, a nem-m�l� brahman legyen. Az AUM sz�: �j; a ny�l: �ned; a c�lpont a brahman legyen. Vedd lankadatlanul c�lba, mint m�st-nem hajszol� vad�sz. – “ Mint k�ll�k a ker�kagyb�l erednek, k�zpontja � a sz�vereknek. Bel�l id�zik, sokfel� sz�letik. Mondj�tok: OM - �s L�lekben m�lyedjetek! �dv! A s�t�ts�g t�lpartj�ra � vezet. /Mundaka Upanisad – We�res S�ndor ford�t�sa/