Nem a testt akarom
Nem a testt akarom, ott mr nincs felfedezetlen tj, bejrta azt mr ms moh kz, ms szemrmetlen szj -
n a lelkvel szeretnm szomjam oltani; titkon el tennm rzstkrmet egy jjel, mikor nagy vizek vannak a holdban, s tikkadt ajkammal lecskolnm hvst, lelke lecsapdott pra-kdt,
s minden szerelmes shaja utn n lenyalnm hunyt szemmel a kitrt ablakban tkrmrl az des nektrt...
vrkrei hajsa szeretnk lenni szerelmes shaja az lehelete, elsuttogott „szeretlek”-e lobbantan meg vitorlmat, s a ki nem mondott szavain is siklank a szve titkait megismerni, szvem helyette, neki, csak az n szvem verne, de csak ha is akarja, csak addig neki lenni, nadrgja, inge, ltnye lenni, bal zsebben egy alkonyaton, jobb zsebben a napfelkeltn matatni, s mindkettt kifordtva felmutatni a vetetlen gyat; cskjban nem a nyelvt, a szvdobbanst, a vgyat rezni - -
ha oszlopszent a htkznapokon n mellkuporodnk sztlanul s csak nznnk elsz rongyaink utn amikor a nap a lthatr mg hull - -
de leginkbb kutyjaknt szeretnk jjszletni s csak nzni s csak nmn szeretni, jszaknknt megfaragnm a ceruzjt, imra kulcsolnm mancsaimat rte, mert ha reggel elmegy, gy reznm elmegy rkre, de ha megjn, az mindig a legnagyobb boldogsg lenne; mindig ugyangy rlnk neki - -
knnyei zbl szublimlnm a bnatot, lmai karnevljn meztelenl stlnk, reznm lmt, mint a tejsznhabot, mint kapucsn s nizs illatot, ha a fal fel fordulna n kibontanm hajbl a jcint-lila sztlansgot, lem mlyre nem a magjt, magt ltetnm s ha a dm les dr oszlopai tvben kiszopn az anyatejet duzzadt kreol mellembl, n nem szlnk, taln csak nevetnm - -
forr homlokn ha lzrzsa lennk, csillaptani a temetbe is lejrnk, s elviselnm rte a kripta hidegt; tzezer denevr ktsgbeesse a koporsban, a hullmz srdombokon szkellnk a holdba...
s ha elvlnnk egyszer, n akkor sem hagynm el; plmafs tengerpart lennk magnyos szobjnak faln, sztlanul trnm klcsapsait s szjnak nedveit, elfggnyztt tkre lennk... s... s... a vgn, ha kellene Gbriel lgnem, birsillat vre lennk neki tmlesztve Luciferbe.
|