Miriád
Miriád, miriád, miriád és miriád. Mondják: megszámolhatatlan sok a miriád. Mégis mennyi? - kérdem én, örök kérdező, valóság-szomjazó, tény-fényre éhező.
Mert, ami teremtett, az megszámolható: égen a csillag, hópehely, ha hull a hó. Mert azt látni mennyi kavarog a térben, mondjuk, annak egy köbdeciméterében.
Ha tudjuk, ettől eddig szakad, esik; az ennyi kilométer, s ennyi a hófellegig fel… ha tér e köbkockájában hull a hó, egy osztással a pehelyszám kiszámítható.
Nekem ne mondd hát: miriád hópehely. Hanem azt mondd: egybillió, meg még ezer. Mert csak egy van, mi számolhatatlan ebben: isten transzcendense a hóesés csendjében.
|