Öt borongós
Valaha szerettem megszagolni a karomat. Eleven-napsugaras, arany-hús illata volt. Ma már, ha megszagolom a karomat olyan annak a szaga, mint a hold.
*
Vén cser mondja
Odvasodom. Nagyon sok az odvam. Ám egyre kevesebb a levem.
Négy odvat adok már cserébe egy levért.
*
Emlék
Kék volt a keze. A szeme szőke. És a haja? A haja álmatag.
*
Gyermekjáték
Két tenyeremben a testem, s mondom: ennyi test volt a lelkemben.
Feldobom a kézfejemre, s mondom: ennyit az élet kiszedett.
Feldobom, s mondom: ennyi maradt benne.
*
Ázik-fázik az élet. Szárítkoznak az évek. A hónapok, a napok szaladgálnak lenge ingben. Átfúj a szél a perc ruhája alatt. Kitakarózva, meztelen álmodik a pillanat.
|