Szeretni készült a vén rozmár;
De neje rászólt: “Jaj, ne tossz már!
Ám mehet egy petting,
ha marad szoknya, ing;
a mi korunkban az se rossz már.”

*

Kérdezte valaki Páva úrt:
“Igaz, hogy Ön csak állva kúrt?”
S válaszolt árnyas
toll alól a szárnyas:
“Csak így élvezem a lamúrt.”

*

Zebra kérdi a zsiráfot:
Maga mért nem visel sráfot?
Ácsorogtam az esőn
- válaszolt ez merengőn –,
s hogy-hogy nem, de leázott!

*

Nagy bőszen rejszolt a majom;
"Nem lesz tán valami bajom!?
Micsoda szégyen
lenne, ha vénen
szőrösödne be a markom!"

*

Aggódva faggatták a nervált:
Mostanság mért olyan enervált?
“Lennének helyemben,
megtudnák az milyen
rossz érzés, ha valaki elvált.”

*

Betintázott a tintahal;
Hiába volt ő mintahal.
Így lett parvenű
szegény lábasfejű -
másnap dobta a hivatal.

*

Vén busát kérdezi kis húga:
A mi honunk, ugye, a Visztula?
Igen, ámde kétséges
mennyire egészséges.
Csak hallomból tudom: tisztul a’!

*

Volt egyszer egy könyv: színes és ábrás.
Arra ment egy cet; kezében lámpás.
Egy kicsit nézegette,
egyszerre csak - megette.
De nem lakott jól vele az ámbrás!

*

Tojáshoz fordul a zord torma:
Maga mért oly ovális forma?
Így faggatta reszelős
hangon őt az eszelős;
Mintha megháborodott volna.

*

Hálója szélén szunnyadt a pók,
arra futottak falka kopók;
Stop! - így szólt a vezér-eb
(a többi lefékezett) -
nem illik zavarni aluvót.

*

Telefonon rendeltem mozijegyet;
Kértem a hölgyet: mutassa helyemet!
Sajn' már ülnek a helyén -
válaszolt -, de a fején,
ha akarja, én foglalok majd helyet.

*

Egy szigeten élt búsan Irén.
(Jól sejtitek, hogy ő egy szirén.)
De mire odaúsztam
ölelgették vagy húszan.
Ezért nem lettem szívén ír én.

*

A Bácsikám, kit úgy hívtak, hogy Antal,
vaslappal hadakozott az ANTANT-al.
Azután meg frankón
rúgta el a port Frankón.
Most a Kerepesiben nyugszik hanttal.

*

Az ágynemű dilemmája

*

Így töpreng magában az ágynemű:
Mi lesz rajtam a ma éji menü?
Vajon melyik kehely
lesz töltve nedűvel?
Emez, vagy a másik, mely más nemű?

*

Ibrahim

Limeriket írna Ibrahim,
de nem jut eszébe likra rím.
Merengett felette,
aztán meg betette.
“Nincs lik, nincs rím. Na de Ibra hím!”

*

Halász (nem vicces, de lírai limerik)

Agg halász mereng egy emléken:
ezüstös csukát emel léken…
A Vég ekkor lepte meg;
s szólt: most mintha engemet
húzna át valami egy léken…

*

Humán-evolúció

Konstatálja félmilliárd kínai:
megnövekedtek fülének zsírjai.
Kapitalista ármány!
Ezt gondolja valahány.
Plusz az újrahasznosítás kínjai!