Dohánygyári lányok
Dohánygyári lányok, hát Isten veletek! Nem ringathatom már aromás testetek a Taverna bárjában, a “délutáni” után; nem lassúzhatunk ott ábrándosan és sután.
Számba a szátok nem lehel már symphóniát, bugyitok sem áraszt rám dohány aromát. Végleg elmentek ti végkielégítéssel, csak engem hagytok itt tele ürességgel.
Mert lebontva már a gyár; a Hipermarketet építik helyén - tán éppen az ezrediket - hol egykor gépsor zakatolt; kigombolódott köpenyetek gombja, s megvillant szép combotok.
Dohánygyári lányok, hát Isten veletek! Más lányok jönnek, más fajták helyettetek. Plázababák állnak ki a boltok elé magozni, én nem fogok rájuk – de ők se rám – bagózni.
|